Filozófiám

Amiért a lélekkel foglalkozom:

- Az orvosi materialista szemlélet és a hatalommal való visszaélés a gyógyításban számomra mindig elfogadhatatlan volt (merthogy sajnos sok erre utaló példát látunk a hétköznapi életben és egészségügyben), mivel nem serkenti, cserébe gátolja az öngyógyító folyamatok beindulását és a felelősség beteg részéről történő vállalását. Már a pszichológiában is jó ideje elismerik, hogy a testi és lelki folyamtok nem választhatók szét egymástól (bio-pszicho-szociális modell), mely analóg a keleti filozófiák test-lélek-szellem holisztikus egységének elméleteivel, tapasztalati alapon történő hagyatékaival. Úgy éreztem, hogy ezzel nekem is dolgom van. (Az alá-fölérendeltéggel szemben tiltakozva természetesen az általam alkalmazott rogersi szemlélet sem tűri az egyenlőtlenséget kliens és segítő között.)

- Jobb agyféltekésen működöm, jó intuícióval, megbízható megérzésekkel. Mélyen hiszem és tudom (mivel folyamatosan magam is tapasztalom), hogy a világ sokkal több annál, mint amit a nyugati kultúránk erős materializmussal átitatott szűrőjén keresztül látunk belőle. Ezért pályaválasztásommal minél többet szerettem volna megtudni ezen területekről, és a tudományt és kultúránkat gazdagítani, saját szemléletünket tágítani. Lépést tartok a transzperszonális pszichológiai és a parapszichológiai kutatások legújabb eredményeivel, és a témában magam is gyakran írok ismeretterjesztő cikkeket, de még fontosabbnak tartom azt az önismereti munkát, melyet rogersi (személyközpontú) csoportokban facilitátorként / résztvevőként vagy éppen meditációban és egyéb keleti módszerek alkalmazásával végzek, s melyek által magam is folyamatosan fejlődök, mely elengedhetetlen a segítő szakmában.

- Az, hogy mit tartunk "normálisnak", mindig társadalmilag, a saját kultúránk és korunk (vagyis tér és idő) nézőpontjából meghatározott kérdés, valójában sokkal tágabb lehetőségekről beszélhetünk, mely az önmegvalósításunk szempontjából sem mellékes. A társadalmi folyamatok iránti érdeklődésem miatt a pszichológiai tanulmányok mellett társadalmi tanulmányok Ba szakon is diplomáztam.

Munkámról:

Személyközpontú (rogersi) terápiás módszerben képződtem, ez a "nagy módszerem", mely mellett egyéb érzelmi alapú terápiák szemléletét is alkalmazom (Gestalt és egzisztenciális pszichológia). Emellett egyéb pszichológiai módszerekkel (pl. autogén tréning, művészetterápia, NLP, individuálpszichológia, mindfulness, stb.) és különböző keleti filozófián alapuló gyakorlati módszerekkel (pl. különböző meditációs technikák, önismeretirendszerek stb.) is van kapcsolatom.
A nyugati módszerek közül tehát azokat hívom segítségül, melyek egyébként is az egyén szabadságát és saját szubjektív valóságának fontosságát helyezik előtérbe, és ezáltal"a világ belülről ismerhető meg"(tudományos szempontból fenomenológiai alapú) elvét hirdetik, s ezáltal közelebb vannak a keleti szemlélethez. Ehhez hasonlóan saját önismereti fejlődésemben (mely nem választható el a terápiás munkától sem) is fontos szerepet kapnak a fenti típusú nyugati illetve a keleti alapok, vagyis a rogersi értelemben az önmegvalósítás, keleti értelemben a spiritualitás, melyek ugyanazt jelentik, ha a személyes fejlődésünkre gondolunk: a saját életemben is az "önmagammá válás" illetve a tágabb összefüggések keresésére és tapasztalására való törekvés jelentik a fő irányt (pl. meditáció és egyéb technikák, továbbá az élet eseményeinek, önmagamnak és a pillanatnak minél hitelesebb megélésére való törekvés) - melyek ahogy az ember része a "Nagy Egésznek", - összeérnek.

Bővebben:

Transzperszonális pszichológiaitágabb szemléleti keretben, és a gyakorlatban ezt, és a személyes fejlődést nagyon hatékonyan támogató személyközpontú szemlélettel dolgozom. A transzperszonális irányzat a pszichológia negyedik erőirányaként tágabb perspektívába helyezi azt, amit eddig a nyugati lélektan eddig megtudott lelki működésünkről, és térben és időben egyaránt távolabbra merészkedve különböző korok és kultúrák felhalmozott, időtálló tapasztalatait is integrálja (legyen az nyugati vagy keleti). Mindez a természet tiszteletével, azzal összhangban történik, felismerve azt, hogy a körülöttünk lévő valóság egy rendszerként működik, melyből az ember sem szakítható ki, hanem azzal együtt értelmezhető. Ez mindenképpen holisztikus szemlélet, ahol alázattal, és a másik fél tiszteletének attitűdjével fordulunk a klienshez - akiben már minden válasz megvan, csak a nem odavaló dolgok letisztításában szükséges segédkeznünk.

Ahogy fentebb írtam, affektív (érzelmi) alapú tanácsadási / terápiás irányzatokat alkalmazok, a fő módszerem pedig aszemélyközpontú szemlélet,mely abban támogatja a munkánkat, hogy ne előre gyártott sablonokban gondolkodjunk, hanem mindenféle túlkeretezés nélkül, minél nagyobb szabadság biztosítása mellett a bennünk lévő potenciál, valódi önmagunk bontakozhasson ki.
Eza segítői munka olyan hozzáállását valósítja meg, melyet pályám kezdete előtt is kerestem. Ez a szemlélet sajnos itthon rendszerszinten hiányzik több területről (pl. az egészségügyből is) mely talán a magyar társadalom alá-fölérendeltségi viszonylatokban való gondolkodása miatt is történik így.
A rogersi, személyközpontú konzultáció során kétteljesen egyenrangú ember beszélget egy elvárásoktól mentes térben, mely lehetőséget teremt a kapcsolódásra a másikkal, a Világgal, és ezáltal legmélyebb önmagunkkal. Így történik önmagunk mélyebb megértése, valós igényeink, szükségleteink felismerése, elfogadása - és természetesen az építő folyamat mindkét félben elindul, nem csupán a kliensben, hanem a segítőben is, hiszen itt mindkét fél aktívan jelen van a kapcsolatban. Aki személyközpontú folyamatban vesz részt, a beszélgetések során egyre inkább erősödést és az ezzel járó szabadságot, önmaga felvállalásának biztonságát, és a merev, beszabályozott stuktúrából az autentikusabb, rugalmasabb működés felé való elmozdulást éli meg.
Személyközpontú szemléletű segítőhöz híven nem diagnózisokban gondolkodom, a másik felet nem másokhoz viszonyítva, hanem önmaga teljességében szeretném megérteni. Ami kevésbé ismert, de szintén lényegi része a személyközpontú folyamatnak, az az intuíció használata, ebben a transzperszonális szemlélet és gyakorlati megismeréseim, tapasztalataim is nagy segítségemre vannak.