Szeretettel üdvözöllek!

Bemutatkozó videó

Bogdán Brigitta vagyok, transzperszonális (holisztikus) szemléletű diplomás pszichológus, végzettségem szerint munka- és szervezetpszichológus (M.A.), krízistanácsadásra szakosodott tanácsadó szakpszichológus, személyközpontú tanácsadó, life és business coach. (Emellett a szélesebb látókör érdekében társadalmi tanulmányok Ba diplomám is van.)

Minden bizonnyal Te is észleled, kedves Látogató, hogy a természetből és önmaga teljességéből saját magát kirekesztő ember materiális emberképe és világnézete végleg zsákutcába jutott. Egyre inkább érezzük a mindennapi életben is, hogy test, lélek és szellem egymástól nem szétválasztható, legyen szó orvostudományról, lelki segítésről, vagy éppen a vállalati életről, ahol szintén elterjedőben van a holisztikus szemlélet. A felvilágosodás idejéből hozott gondolkodás, mely szerint az egészet szedjük szét darabjaira és úgy értsük meg, analizáljuk, a kvantumfizika által is hozott tudományos forradalom óta egyre kevésbé tűnik elfogadhatónak, hiszen még a csoportok működésének elvéből is tudjuk, hogy a részek összessége minőségileg mindig magasabb szintet alkot, mint az apró részek külön-külön. Ahogy az emberi szervezet sem gyógyítható meg ténylegesen csak egy-egy részére koncentrálva, úgy a lélekkel történő munka is holisztikus megközelítést kíván. Így manapság egyre inkább az egész felől próbáljuk megközelíteni és megérteni a világot, nem csupán az eszünkre, hanem a szívünkre, intuíciónkra (jobb agyféltekénkre) is támaszkodva. Ezzel párhuzamosan egyre többen lépnek ki a "Mátrixból", és kezdenek felelősséget vállalni gondolkodásukért, életükért.

Ebben az új világban a pszichológia sem építkezhet továbbra is az egyoldalú nyugati racionalitás-túlsúlyú gondolkodásra, a negyedik erőirányként számontartott transzperszonális pszichológia a nyugati gondolkodásba is igyekszik visszaemelni a spiritualitást, mely segíthet egy egészségesebb ember- és világkép megteremtésének előmozdításában. A transzperszonális pszichológia tudományos eszközökkel kutatja a személyiség spirituális dimenzióját, magába foglalja a jungi analitikus pszichológiától kezdve a humanisztikus, pozitív és az egészségpszichológia vívmányait, de integrálja a keleti filozófia és őseink bölcsességeinek értékálló tapasztalatait és tanításait is. Úgy gondolom, hogy a pszichológia leginkább ezen irányzat segítségével képes a jelenkori, materiális világba beleszűkült ember problémáinak orvoslására, és a további legintenzívebb fejlődés is a pszichológia ezen ágán fog mutatkozni.

Az emberi lélekkel történő holisztikus munkához a személyközpontú szemléletet és megközelítést tartom a legmegfelelőbbnek, hiszen ez a megközelítés a szigorú struktúrák mellőzése által szinte korlátlan teret ad személyiségünk kibontakozásának. A módszerben való bizalmam miatt a szakmai identitásomat tekintve elsősorban személyközpontú segítőnek vallom magam. A személyközpontú szemlélet ugyanis nem másokhoz kíván viszonyítani a megismerés során, hanem önmagunk teljességében, egyedi szubjektív valóságunk elismerése által kíván megismerni. A rogersi hármas (empátia, feltétel nélküli elfogadás és a hitelesség) segítségével olyan légkört teremtünk, melyben le tudjuk tisztítani, ami nem tartozik hozzánk, és a bennünk lévő potenciálok ki tudnak bontakozni, vagyis valóban önmagunkká válhatunk. (Ezért hívom a nyugati pszichológiai konzultációkat nyugati meditációnak, mivel önismereti szempontból a meditációhoz nagyon hasonló folyamatok játszódnak le, ahogy találkozunk igazi szükségleteinkkel, válaszainkkal, igazi lényünkkel.) A folyamat során fokozatosan megtapasztaljuk, hogy szabadok vagyunk abban, hogy önmagunk legyünk.

Carl Rogers, a személyközpontú tanácsadás és terápia atyja a humanisztikus pszichológia erőterében dolgozott, ő és kollégái munkássága nyomán teremtődtek meg a transzperszonális pszichológia alapjai. A humanisztikus pszichológusok mondták ki először, hogy az egészség több, mint a betegség hiánya, vagyis az ember alapvető szükséglete a fejlődés, növekedés és az önmegvalósításra való törekvés. Közös munkánk során ennek a szabadságnak kívánok teret adni, ahol a merev struktúrákból az autonómia, rugalmasság és szabadság felé mozdulhatsz el.

Az, hogy önmagunk legyünk, alapvető fontosságú saját boldogságunk, az életünknek való értelemadás, emberi kapcsolataink, de a világ fejlődése és az emberiség tudatosodása szempontjából is, melytől civilizációnk jövője is függ. Ebben pedig az önismereti munkának óriási szerepe van.

Várlak szeretettel, ha úgy érzed, hogy van közös dolgunk.

Üdvözlettel;

Britta