Transzperszonális pszichológia

Röviden:

A pszichológia irányzatai mindig illszkedtek az aktuális kor eszméihez, kultúrájához, divatjához és legújabb felfedezéseihez. A transzperszonális szemlélet a mai átalakuló világ szemlélete, mely a pszichológia által eddig létrehozott tudást helyezi egy tágabb szemléleti rendszerbe, melyben helyet kap Kelet és Nyugat, régi és mai idők emberének eddigi tudása és az ember-ember, ember-és környezet közötti kapcsolat, tiszteletben tartva a létezést és támogatva a - minden értelemben vett - növekedést, fejlődést, és egyéni kiteljesedést.

Bővebben:

A Nyugat emberének fokozott érdeklődése a spiritualitás iránt - ideértve a módosult tudatállapotok gyakorlatban történő szándékos megtapasztalását is - egyre inkább tágította a humanisztikus pszichológia kereteit, melynek következtében az lassan teret engedett a belőle kifejlődő negyedik erőiránynak, a "transzhumanisztikus pszichológiának", melyet Stanislav Grof transzperszonális pszichológiának nevezett el. Az irányzat hivatalos létrejöttét a Transzperszonális Pszichológia Folyóirata első számának 1969-ben történő megjelenéséhez kötik.

Míg a humanisztikus pszichológia fókuszában az önmegvalósító ember állt, a transzperszonális pszichológia az önmegvalósítást meghaladó embert emeli a vizsgálódása középpontjába. A korábbi irányzatoktól eltérően ez nem ego-központú lélektan, hanem a személyesen, az egón túli területre fókuszál, ahol az individuum elkülönültségének hangsúlyozása helyett a közös - ami összeköt minket - megtapasztalása és a személyes növekedés spirituális dimenziója nyer teret, és a cél az emberi fejlődés lehető legkiteljesedettebb állapotainak elősegítése és tudományos kutatása az egészség szolgálata érdekében. Ez a tudat teljes spektrumának megismerésével s ezáltal tudatfeletti tapasztalások elismerésével jár, így legfőbb témái a transzcendens élmények (pl. az egységes tudat, halálközeli élmények, szülés-születés élménye) és értékek, melyek olyan tapasztalatok, melyeket misztikus élményekként különböző korok és kultúrák vallási vezetői és gyakorlói egyaránt megélnek és megéltek már korábban is.

Az irányzat emberképe egy holisztikus, ősi kultúrákban közös emberkép. Ez az ember tudatos célokra törekszik és létének önmagán túlmutató értelmét keresi, konfliktusai pedig ha megoldhatatlanok is, minden esetben meghaladhatók (transzcendálhatók).

A transzperszonális pszichológia prof. dr. Bagdy Emőke (2011) rendszerezése alapján szoros kapcsolatban áll a jungi analitikus komplex pszichológiával, a humanisztikus pszichológiával, Assagioli pszichoszintézisével, Angyal András bioszféra elméletével, Perls Gestalt-lélektanával, Frankl egzisztenciaanalízisével és logoterápiájával, Allport és E. Fromm elméleteivel, a fenomenológiával, a keleti filozófiák (buddhizmus, taoizmus) holisztikus szemléletével, ezoterikus elméletekkel (asztrológia, kabbala, alkímia, mágia, jógameditáció, Tarot, Ji Csing) és a (poszt)modern fizika (pl. kvantumfizika) elméleteivel is.

Az irányzat térnyerésének eredményeképpen az egyik legfontosabb pszichológiai személyiségmodellbe (Big 5) új személyiségdimenzióként hatodikként bekerült a spirituális transzcendencia. Alkalmazásával az intuíció és a ráció találkozik, és felszámolja a korábbi, tudományosság által megkövetelt egyoldalú megközelítéseket: ellentétben a pszichoanalízisre jellemző a bal agyféltekés, racionális (nyugati típusú), elemző gondolkodással, itt holisztikus szemléletről, jobb agyféltekés, intuitív, analógiákban és szimbólumokban való gondolkodásról van szó.

A transzperszonális pszichoterápia és tanácsadás elveit Bagdy Emőke és Orosz Katalin úgy fogalmazzák meg, hogy a pszichopatológiai szemlélet helyett a személyiség fejlesztésén van a hangsúly, a krízishelyetek pedig mindig a növekedés kiindulópontjai, mivel mindenki képes a személyiség lehetőségeire támaszkodva a változásra és a lelki gyógyulásra.
A transzperszonális pszichoterápiák célja a tudatfeletti dimenzió megnyitása és tartalmának személyiségbe integrálása általában a módosult tudatállapot (pl. meditáció, LSD – ezt jelenleg be van tiltva, vagy éppen légzésgyakorlatok) által, mely klinikai tünetek enyhüléséhez, változásához és eltűnéséhez vezetnek. A "normál" tudatállapot mellett így a kibővített tudat is az egészség szolgálatába állítható, ahol a terapeuta feladata, hogy egy egyenrangú kapcsolatban biztonságos támaszt nyújtson, mialatt a klienssel együtt kölcsönös növekedést él át.
Egyre inkább szükség lesz transzperszonális pszichológusokra, mivel azon túl, hogy elősegítik a spirituális élmény megélését a gyógyulás érdekében, nagy problémát jelent, hogy a spirituális élményeket nem könnyű megkülönböztetni a pszichotikus élményektől (a preperszonális és transzperszonális szintek hasonlítanak) és ez megtévesztő lehet olyan szakember számára, aki kevésbé jártas ezen a területen.

Nagyon fontos, hogy az irányzat elismert akadémiai és tudományos kutatási terület, és nem mosható össze ezoterikus elemekkel, gondolkodással melyek teljesen más szemszögből közelítenek megismerésük tárgyaihoz, mint a transzperszonális pszichológia. Ezt azért tartom fontosak megemlíteni, mert az irányzat komplexitása miatt sajnos történnek visszaélések hazánkban is, pl. ezoterikus szabadegyetemek „transzperszonális pszichológus” illetve „parapszichológus” képesítéseket ad ki, melyeknek semmi közük sem az egyetemi képzések során kiadott diplomákhoz, sem a pszichológus képzésekhez. A tudományból egyoldalúan kiragadott, saját szájíz szerint értelmezett és ezoterikus keretrendszerbe helyezett tudásról van szó, mellyel a maga kontextusában nincsen semmi probléma, hiszen sokaknak segíthetnek, akiknek erre van igényük. De azt fontos hangsúlyozni, hogy pszichológus csak 5 éves, államilag elismert egyetemen szerzett diplomával lesz valaki.

Úgy tűnik, hogy a transzperszonális pszichológia választ adhat széteső társadalmunk és a természettől, illetve önmagunktól való elidegenedésünk szülte válságra, s hozzásegítheti az emberiséget egy paradigmaváltáshoz is a régi korok emberének és legújabb felfedezéseink közös tudásának integrálásával, mely legalább akkora jelentőségű, mint Galilei eretneknek számító feltételezése a maga korában.

Forrás:
Bagdy, E., Mirnics. Zs., Nyitrai E. (Szerk) (2011). Transzperszonális pszichológia és pszichoterápia. Kulcslyuk Kiadó.